A világban semmit nem enyhül a feszültség - legalábbis a hírek folyamatosan sokkolják az embereket, így azok nem merik elhinni, hogy túl vagyunk a válságon. Ez már nem válság, szokjuk meg, mert ezek a szürke hétköznapok....

Az alábbiakban rövidítve közzé teszem az Ipari Hírügynökségnek adott interjút:

1./  Mit nevezünk befektetésnek?

Amikor valaki hozam reményében a rendelkezésére álló pénzt kezeli, szerintem az a befektetés. Ez a pénz egy pár hónapos megélhetési tartalék összegénél azért nem baj, ha nagyobb…

2./  A megtakarítás még nem befektetés. Mikortól mondhatjuk, hogy már befektetni érdemes?

Megtakarítani mindenképpen érdemes, hiszen a váratlan kiadásokat nem hitelből célszerű kezelni. Amikor valakinek a szükséges vésztartaléknál már nagyobb összeg áll rendelkezésére, akkor azt befektetési céllal elkezdheti forgatni, kezelni.

Nehéz összeget meghatározni, mert kockázati színtől, futamidőtől, céloktól és tudástól függően ez a pénz lehet pár száz ezer forinttól a milliós nagyságrendekig bármi.

Például egy day-trade kockázatos ügylethez pár száz ezer forint is elég, de el lehet kezdeni bankbetétben elhelyezve is a befektetési tőke felhalmozását. A tudás határozza meg az összeget és a „befektetési folyamat”  alakulását egyaránt.

3./  A befektetés rövid távon nagyobb kockázatot jelent, mint hosszú távon?

A kockázat alapvetően nem a futamidővel függ össze. Talán inkább alapesetben a hosszú futamidő a kockázatosabb, mert ott vállalunk fel nagyobb bizonytalanságot. Rövid futamidőnél könnyebb korrigálni, hiszen lejáratot követően vihetjük a pénzt máshova.

A hosszú futamidőt olyan termékeknél javasolják, ahol terméken belül bizonyos rugalmasság elérhető (unit linked termékek, vagyonkezelési számlák), módisíthatóak a befektetés paraméterei. Az esetleges kockázatok kezelésének egy nem túl jó eszköze lehet a futamidő növelése. Vannak tanácsadók, akik ilyen terméket ajánlanak a befektetőknek.

4./  Nézzük át, hogy milyen befektetési termékek jöhetnek szóba?

Kezdjük a legegyszerűbbekkel a bankbetéttel és az állampapírokkal. Ezek megértése és hozamszámítása nem bonyolult. Egy banki/vállalati kötvény vásárlása már nagyobb körültekintést igényel, a befektetési alapokból pedig olyan sokféle van és olyan speciális befektetési területeket érinthetnek, hogy a formai egyszerűségük ellenére a döntéshez sok információ és kellő körültekintés ajánlott. Hiszen másra bízzuk a pénzünket, nem mindegy, hogy hogyan fogják kezelni.

A legismertebb termékek között szerepelnek az életbiztosítással ötvözött befektetések, a Unit linked termékek.

De vannak különböző private banking megoldások, komplex tanácsadás keretében kialakított vagyonkezelő számlák, de vásárolható befektetési arany, közvetlen tőzsdei részvények, indexek, opciók, és azt kell hogy mondjam, hogy a termékek köre szinte átláthatatlan. Nem is kell nekünk mindet ismernünk, viszont a döntésünket megalapozott információk és ne érzelmek, bizalom és hit alapján hozzuk meg.

5./ Az életbiztosítási befektetés mitől másfajta befektetés?

A bankok és biztosítók célja az, hogy minél több terméket adjanak el az ügyfeleiknek. Tehát a termékeket ötvözik, mixelik és így nagyobb hasznot tudnak elérni. Az ügyfélnek elvileg van igénye ezekre a termékekre, de nem biztos, hogy ebben a formában és akkor és azt kellene megvenniük. Eredetileg a unit  linked termékek vonzereje az adókedvezményben rejlett, ez ma már nincs, csak a kamatadóra vonatkozik 10 évet meghaladó futamidő esetén..

6./  Nem említette az ingatlan befektetéseket. Ezt milyen lehetőségnek tartja?

Az ingatlan befektetések klasszikus esete a befektetési összegből történő lakásvásárlás. Ennek a bérbeadásából és értéknövekményéből származik aztán a bevétele, amelyet a fenntartási költségek és az adó, illeték csökkentenek. Nem rossz megoldás, de hosszabb időtávban kell gondolkozni és kockázatos lehet a bérbeadás – vagyis csak nagyon jó helyen lévő, jó beosztású lakásban szabad gondolkozni.

Az üdülők még speciálisabb megoldások, kisebb befektetési összegnél pedig nem marad más, mint az ingatlan alapok. Ezeknél a válság alatt komolyan sérült az ügyfél érdek, hiszen a PSZAF döntésével zárt alappá alakultak ezek az ingatlan alapok és így bent ragadtak az ügyfelek pénzei.

7./  A műtárgy és hasonló befektetési formák nagyon különbözőek. A pénzügyi befektetéstől eltérő befektetések mennyire elterjedtek és mik a sajátosságaik?

Ezek valóban speciális befektetések, főleg a szaktudás és szükséges egyéb (nem pénzügyi) ismeretek teszik őket mássá. Általában ezeket nem is tekintem befektetéseknek. Itt fordítva indul a dolog. Van egy művészeti, numizmatikai, bármilyen gyűjtési cél és ehhez kapcsolódik a befektetői mentalitás egy bizonyos méretnél. Általában ezeket befektetői szemmel nézve nem javaslom, csak olyanoknak, akik valóban tudják, hogy mit is csinálnak.

8./  Egy jó befektetési döntés meghozatalához milyen szempontok szükségesek? Mire figyeljünk?

A futamidő-hozam-biztonság hármasból mindig csak két szempont tud maradéktalanul érvényesülni. Fontos továbbá, hogy ha egy termék túl szép, akkor fokozott mértékben kell óvatosnak lennünk.

Általában azt kell tanácsolnom, hogy a pénzünk felet mi rendelkezünk, a befektetési döntést mi hozzuk meg, akkor pedig tegyük ezt jól. Szinte az életünk megy el a munkával, hogy megkeressük a pénzt, amit aztán hülyeségekre költünk vagy nem kellő odafigyeléssel kezelünk.

Tanuljuk meg a pénzügyi alapokat, ne sajnáljuk a döntés előkészítéséhez az időt. Csak olyan terméket válasszunk, amit megértettünk, a kockázatát és teljes költségeit megismertük. Ne bízzunk senkiben, mindent ellenőrizzünk le és inkább több tanácsadóval, szolgáltatóval is beszéljünk,  semhogy az első helyen ott hagyjuk a pénzünket, mert olyan kedves volt az ügyintéző.

Befektetési tanácsadás:

dr.Tatár Attila
www.penzbroker.hu
info@bankweb.hu
0620/462-8850.