Általában van egy bankszámlánk, azt gondolhatnánk, hogy ha a fizetésünkből a hónap végén marad egy kis pénz, akkor azt akár a számlánkon is hagyhatjuk, a következő hónapban hátha szükségünk lesz rá.

Tudnunk kell, hogy a bankszámlánkon lévő pénzre a bank csak un. „látra szóló” kamatot fizet. Ez azt jelenti, hogy mivel a pénzt bármikor felvehetjük, a bank csak minimális kamatot fizet, hiszen nem tudja, hogy a pénzünket meddig használhatja.

Ha tudjuk, hogy hetekre, hónapokra nélkülözhető pénzről van szó, akkor jobban járunk, ha betétként adott időre lekötjük ezt a pénzt, ekkor már érezhetően magasabb kamatra számíthatunk.  

Természetesen a bankok kitalálták a két fenti lehetőség kombinációját is, ezeket a termékeket takarékszámla, megtakarítási számla néven találhatjuk meg. Jellemzőjük az, hogy általában sávosan növekvő kamatot fizetnek a megtakarítási számlán elhelyezett pénzünkre, bármikor lehet pénzt befizetni, általában kivenni is (esetenként a pénzfelvétel kisebb mértékben korlátozva lehet, de ekkor magasabb a kamat). Napi kamatot számolnak a pénzünk után, tehát néhány napra is érdemes nagyobb pénzeszközöket itt elhelyezni.

A befektetési alapok elterjedésével további rugalmas pénzkezelési megoldás jelent meg a pénzpiacokon a likviditási vagy pénzpiaci alapok személyében. Ebbe az alapba is tetszőleges időpontban és értékben lehet pénzt befizetni és kivenni, általában az átlagos betéti kamatoknak megfelelő hozam elérésére lehet számítani. A fenti termékek között aszerint kell választanunk, hogy mekkora pénzt, milyen időre tudunk nélkülözni és az elképzeléseinknek melyik termék felel meg leginkább. És természetesen ne feledkezzünk meg az egyes megoldások költségeinek utána érdeklődni, sőt jellemzően a készpénzhez jutás díjazása az igazán érdekes, mivel a megtakarítási termékeket gyakran ingyenesen nyújtják a bankok, tudják, hogy egyszer ki fogjuk vinni a pénzt a bankból és majd akkor jutnak némi bevételhez (pénztár, ATM, átutalás).

Befektetés vagy megtakarítás?

Megtakarítani azért szoktunk, mert valamit szeretnénk vásárolni, egy kicsit átrendezzük a családi költségvetést: elkülönítünk valamennyi pénz egy konkrét cél érdekében (utazás, vásárlás, stb.). A befektetés egy kicsit más dolog, bár kétségtelenül ugyanarról van szó: pénzt teszünk félre a „jövő számára”.

A befektetésünkkel azonban valami távolabbi, általános cél érdekében cselekszünk: általános tartalékot képezünk, gondolunk például a gyermekeink jövőjére, a saját nyugdíjas éveinkre.

Mekkora az akkora?

Annak eldöntéséhez, hogy a bank által ajánlott kamat valóban kedvező-e és jobb-e, mint a másik bank ajánlata, fontos egy összehasonlítható, minden bank által egyformán megadott mutató alkalmazása. Nézzük a két legismertebb megoldást.

Egységesített Betéti Kamatláb Mutató (EBKM)

A betét tényleges éves hozamát jelző mutató, segítségével összevethetők az egyes bankok által kínált betétek tényleges éves hozamai.

Az EBKM és az éves betéti kamatláb annyiban tér el egymástól, hogy míg a kamatlábak általában 360 napra vetítve kerülnek megállapításra (kivétel a devizák közül az GBP, melyet 365 napra), az EBKM a teljes naptári évre kerül meghatározásra, így a 365 napos bázison történő számítással az elhelyezett betét után fizetett kamatösszeg magasabb kamatlábat eredményez. Összegezve: egy betétlekötés esetén annál magasabb hozamra tehetünk szert, minél magasabb az EBKM.

Egységesített Értékpapír Hozam Mutató (EHM)

Azon értékpapírok esetén, amelyeknél a még hátralévő futamidőre a kamat a kibocsátó által megállapításra került, a hátralévő futamidőre eső kamatot fejezi ki százalékos, a befektetők számára összehasonlítható formában. A mutató a hozamot évesítetten, 365 napos bázison fejezi ki.
A hozamösszeg csak a ténylegesen jóváírandó összeget tartalmazza, így ha a kifizetendő hozamot bármilyen jogcímen (pl. jutalék, díj) levonás terheli (kivéve a kamatadó-fizetési kötelezettséget), azt a hozamösszeg nem foglalja magában.

További információk és befektetési tanácsok: www.bankweb.hu >>>