A 2022-es év nem fog úgy bevonulni a tőzsdék “történelmébe”, mint egy sikeres, jó év. Elintézhetnénk a dolgot annyival is, hogy az elmúlt évek áremelkedése után kellett jönnie egy korrekciónak, azonban ez most augusztusban már többnek látszik egy szimpla korrekciónál.

Azok számára, akik hosszú távú tőzsdei befektetésben gondolkoznak és a “Részvény befektetés módszertana” című tanfolyamunkat végezték el, ez az év a portfólió átértékelésének, további vételi lehetőségek keresésének az időszaka, de semmiképpen sem a meggondolatlan eladás és pánik ideje.

Az infláció elszabadult, a befektetők legnagyobb gondja most az, hogy hogyan kellene infláció feletti hozamot elérni. Hiszen a pénzünk értékvesztése csak így előzhető meg. Mit lehet tenni az infláció kivédése érdekében?

Sokan vagyonkezelőre bízzák a pénzüket és nem is akarnak annak kezelésével bajlódni. Nincs erre idejük – ami azért mindig kiderül, hogy nem így van. Arra van időnk, amit fontosnak tartunk. Inkább nem értenek hozzá és ezért nem szeretnek vele foglalkozni.

A nyugdíj előtakarékoskodás kérdésével a legtöbb ember tisztában van. Azonban van egy vonatkozása ennek a fontos témának, amiről keveset beszélünk: rengetegen tudják, értik, hogy ez miért lesz nagy gond az életükben és mégsem tesznek semmit.

Mondhatnák, hogy menjek pszichológushoz, az majd megmondja, ő érti az ember működését. Azonban szerintem a dolog ennél sokkal egyszerűbb. Nem szeretünk a mai elkölthető pénzünkről legalább 10 éven keresztül lemondani – még ha az nem is nagy összeg – a beláthatatlan távolban lévő nyugdíjas gondok orvoslása érdekében.

Rendszeresen megtakarítottál, tudatosan éltél, sokat dolgoztál. Vagy örököltél és jól fektetted be, nyertél a lottón. Mindegy valójában. A lényeg, hogy van annyi pénzed, amivel már foglalkoznod kell!

A jegybank kedden 100 bázispontos kamatemelésről döntött, mivel a mostani helyzetben egyértelmű üzenetet kellett küldenie a Monetáris Tanácsnak.

A bizonytalanság növekedett a háború nyomán a pénzpiacokon, érzelmi alapon mozognak az árfolyamok, leginkább a félelem uralja a hangulatot. A félelem pedig annál nagyobb, minél közelebb van egy ország a háborúhoz, ezért a közép-kelet-európai piacok a leginkább érintettek ezekben a folyamatokban – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Miközben a világban egyre több a pénz, ez a pénz a reálszféra helyett döntően a pénzpiacokon keresi a helyét (szerencsére, különben hiperinfláció alakulna ki). A jegybankok a 2008-as válság kezelése során megtapasztalták, hogy a közvetlen beavatkozás, pénzpumpa valóban segítette a válságból történő kilábalást, ezért a mostani járványhelyzetet kísérő nagyon drasztikus gazdasági leállás idején is azonnal ezekhez az intézkedésekhez nyúltak.

A 2008-2009-es tőzsdekrach után néhány hónap kellett ahhoz, hogy vállalható szintre emelkedjenek vissza az árak, míg a 2020-as aktuális koronavírus összecsuklás után ehhez már elég volt néhány hét!

A videós, végtelenbe nyúló oktató anyagoknak nem vagyok híve, szeretem a személyes kapcsolatot, az élő, változó kommunikációt – szerintem így lehet a legjobban tanulni, ez igazán hatékony.

Összességében tavaly csökkent a befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése, de nagy különbségek vannak az egyes alap kategóriák és alapkezelők között. A legdrágábbak az ingatlanalapok és az alapok alapja konstrukció, a legolcsóbbak pedig a likviditási és pénzpiaci alapok.

A 2019-es 1,5%-ról 1,48%-ra csökkent 2020-ban a befektetési alapok átlagos, súlyozatlan költségterhelése az MNB friss adatai szerint. Az elmúlt években a hozamok csökkenésével az alapkezelők is kénytelenek voltak csökkenteni a díjtételeiken, hogy a teljesítményük még elfogadható legyen az ügyfelek számára.