Az infláció elszabadult, a befektetők legnagyobb gondja most az, hogy hogyan kellene infláció feletti hozamot elérni. Hiszen a pénzünk értékvesztése csak így előzhető meg. Mit lehet tenni az infláció kivédése érdekében?

Sokan vagyonkezelőre bízzák a pénzüket és nem is akarnak annak kezelésével bajlódni. Nincs erre idejük – ami azért mindig kiderül, hogy nem így van. Arra van időnk, amit fontosnak tartunk. Inkább nem értenek hozzá és ezért nem szeretnek vele foglalkozni.

A nyugdíj előtakarékoskodás kérdésével a legtöbb ember tisztában van. Azonban van egy vonatkozása ennek a fontos témának, amiről keveset beszélünk: rengetegen tudják, értik, hogy ez miért lesz nagy gond az életükben és mégsem tesznek semmit.

Mondhatnák, hogy menjek pszichológushoz, az majd megmondja, ő érti az ember működését. Azonban szerintem a dolog ennél sokkal egyszerűbb. Nem szeretünk a mai elkölthető pénzünkről legalább 10 éven keresztül lemondani – még ha az nem is nagy összeg – a beláthatatlan távolban lévő nyugdíjas gondok orvoslása érdekében.

Rendszeresen megtakarítottál, tudatosan éltél, sokat dolgoztál. Vagy örököltél és jól fektetted be, nyertél a lottón. Mindegy valójában. A lényeg, hogy van annyi pénzed, amivel már foglalkoznod kell!

A jegybank kedden 100 bázispontos kamatemelésről döntött, mivel a mostani helyzetben egyértelmű üzenetet kellett küldenie a Monetáris Tanácsnak.

A bizonytalanság növekedett a háború nyomán a pénzpiacokon, érzelmi alapon mozognak az árfolyamok, leginkább a félelem uralja a hangulatot. A félelem pedig annál nagyobb, minél közelebb van egy ország a háborúhoz, ezért a közép-kelet-európai piacok a leginkább érintettek ezekben a folyamatokban – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Miközben a világban egyre több a pénz, ez a pénz a reálszféra helyett döntően a pénzpiacokon keresi a helyét (szerencsére, különben hiperinfláció alakulna ki). A jegybankok a 2008-as válság kezelése során megtapasztalták, hogy a közvetlen beavatkozás, pénzpumpa valóban segítette a válságból történő kilábalást, ezért a mostani járványhelyzetet kísérő nagyon drasztikus gazdasági leállás idején is azonnal ezekhez az intézkedésekhez nyúltak.

A 2008-2009-es tőzsdekrach után néhány hónap kellett ahhoz, hogy vállalható szintre emelkedjenek vissza az árak, míg a 2020-as aktuális koronavírus összecsuklás után ehhez már elég volt néhány hét!

A videós, végtelenbe nyúló oktató anyagoknak nem vagyok híve, szeretem a személyes kapcsolatot, az élő, változó kommunikációt – szerintem így lehet a legjobban tanulni, ez igazán hatékony.

Összességében tavaly csökkent a befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése, de nagy különbségek vannak az egyes alap kategóriák és alapkezelők között. A legdrágábbak az ingatlanalapok és az alapok alapja konstrukció, a legolcsóbbak pedig a likviditási és pénzpiaci alapok.

A 2019-es 1,5%-ról 1,48%-ra csökkent 2020-ban a befektetési alapok átlagos, súlyozatlan költségterhelése az MNB friss adatai szerint. Az elmúlt években a hozamok csökkenésével az alapkezelők is kénytelenek voltak csökkenteni a díjtételeiken, hogy a teljesítményük még elfogadható legyen az ügyfelek számára.

A tőzsdék sokadszor pattantak vissza, a szeptemberi korrekciót követően is ez történt. A lenti ábra már a sokadik hasonló esetet mutatja, gondolhatnánk, hogy akkor ez a “gyakorlat” miért ne folytatódhatna a továbbiakban is? Én most mégis óvatosságra intenék mindenkit.