Egy befektetési portfólió összeállítása sok figyelmet és ismeretet igényel. A benne rejlő kockázati tényezők ismerete és a rizikó kezelése fontos része a portfólió elkészítésének. Aztán nem feledkezhetünk el a pénzünk folyamatos figyelemmel kíséréséről és a portfólió esetleg szükséges módosításáról sem.

Nem szeretnék nagyon messziről nekiszaladni a témának, de két kulcsszó mindenképpen el kell hogy hangozzék a részletek kifejtése előtt: diverzifikáció és monitoring.

Ha minden pénzünket lakásba vagy állampapírba fektetjük, akkor biztosan lesznek olyan időszakok, amikor beigazolódhat, hogy nagyon jó döntést hoztunk. De ki látja előre a jövőt? Ha pedig nem vagyunk látnokok, akkor jobb egy kis szerénység és inkább osszuk meg a befektetési összeget különböző termékek között. Régi mondás, hogy nem tesszük az összes tojást egy kosárba…

Most mindenki arra számít (elemzők, befektetők, a kormány, stb.), hogy 2025. év elején a lakáspiac nagy növekedést fog mutatni. Hiszen az állampapír kamatok kifizetése eléri majd az 1000 milliárd forintos nagyságrendet, felszabadítják a nyugdíj megtakarításokat (ilyen rossz döntést régen láttam) és ennek a sok pénznek egy része a lakásbefektetéseket fogja növelni.

Megjegyezném, hogy nem annyira ideális a mostani helyzet a lakásbefektetés indítására, hiszen ez jellegénél fogva nem egy-két éves döntés. Befektetőként néhány megyeszékhely és Budapest jöhet elsősorban szóba – én a budapesti lakáspiacot jól ismerem. Itt most a jobb lokációban lévő lakások m2 ára 1,1-1,3 MFt!! De igazából nem is csak az árak emelkedésére kell figyelni, hanem a lakásár- jövedelmek kapcsolatára is. Már jelenleg is hihetetlenül sok a befektetési céllal tartott lakás, senki se higgye, hogy ennek aránya a végtelenségig növelhető. A piac jelentős forgalma azért nem a befektetőktől jön, bár voltak korábban évek, amikor az éves forgalom 40-50 százaléka volt ilyen jellegű!

Mi lesz, ha a kormány tovább szigorít az Airbnb szabályokon és rengeteg lakás kerül át innen az albérleti piacra? Ha csökken a fizetőképes kereslet, mert a hitelből és jövedelemből már nem lehet lakáscélt megvalósítani?

De mi van, ha ezeken a lakáspiaci kockázatokon kívül történik valami kedvezőtlen esemény? Jöhet bármilyen negatív fejlemény, amely mindent megváltoztat: háborúk kiterjesztése, járvány, EU recesszió felerősödése, bármi. Hogyan lehet felkészülni ezekre az előre nem látható kockázatokra?

Ekkor válik fontossá és egyértelművé, hogy meg kell osztani a befektetésünket, több terméket kell vásárolni: legyen benne állampapír amit a legtöbben biztonságosnak tartanak és némi részvény – amivel magasabb hozam érhető el. És lakás akkor, ha valóban hosszú távon gondolkozunk.

Aki 3-5 éve vett lakást, az most boldog. De 2008. után a budapesti lakásárak lefeleződtek, a forgalom pedig csak valamikor 2014. körül kezdett el valami piaci formát mutatni. Ilyen is tud lenni egy lakáspiaci áresés…

Tovább a teljes cikkhez >>>