A hazai bankrendszer átfogó sokkellenálló-képessége erősnek mondható mind a likviditási, mind pedig a tőkeellátottságot vizsgálva. A vállalati és a háztartási eladósodottság a jelenleg kedvező környezetben alacsonynak tekinthető, és a hazai bankszektorban jelentős tartalékok állnak rendelkezésre a hitelezési aktivitás növelésére.

A globális makrokörnyezet javulása az inflációs várakozások fokozatos emelkedésével párosul, ami a hozamgörbék elmúlt időszaki változásában is tetten érhető. A hozamvárakozások átárazódása eltérő monetáris politikai kihívásokat tükröz az Egyesült Államokban és Európában. Az amerikai hozamok emelkedése 2018 elején markáns visszaeséseket eredményezett a pénz- és tőkepiacokon, míg az előretekintő indikátorok a piaci bizonytalanság növekedéséről árulkodnak.

2017-ben az európai bankrendszer kockázatai érdemben enyhültek, de nem szűntek meg teljesen. Kedvező fejlemény, hogy az európiai bankok nemteljesítő hiteleinek aránya érdemben csökkent az elmúlt időszakban, de a piac továbbra is kedvezőtlenül árazza sok intézmény üzleti kilátásait. Mindezek mellett elmondható azonban, hogy a külső kockázatokkal szemben erős maradt a hazai bankrendszer sokkellenálló-képessége.

A most megjelent Stabilitási  Jelentésben kiemelt figyelmet fordított az MNB a vállalati és háztartási hitelezés fenntarthatósági folyamatainak vizsgálatára. Mindkét szegmensben a régiós átlagtól lényegesen elmarad a GDP arányos eladósodottság ciklikus mértéke, és a jelenlegi környezetben jelentős kapacitások állnak rendelkezésre a hitelezés bővülésére. Mindez két csatornán keresztül is érvényesülhet: egyrészt a hitelezés ciklikus felzárkózásával, tehát a hitelrés záródásával, másrészt a pénzügyi mélyülés trendszerű növekedésével.

A vállalati hitelezés immár több éve növekedésbe fordult, 2017-ben a 12 százalékos kkv-hitelezés bővülés mellett a teljes vállalati szektor hitelezése is kétszámjegyű növekedést ért el éves összevetésben.

Tovább a teljes cikkhez>>>