Készített az OECD egy jelentést, amelyből most csak a nyugdíjasok helyzetére vonatkozó fejezetet emeljük ki.

A magyar társadalom elöregedése egyre nagyobb problémát okoz már ma is, de ez semmi ahhoz képest, ahogyan a gondok növekedni fognak. A magyar népesség 20 százaléka idősebb 65 évnél, és 14 százaléka 15 évnél fiatalabb, miközben az OECD országok átlaga 18 és 17 százalék.

Az OECD országokban átlagosan a népesség 13 százalékát adják a bevándorlók 2020-ban, nálunk ez csak 6 százalék. A fentiekből pedig kirajzolódik az OECD jelentés leghosszabb időtávot felölelő nagyon sötét jövőképe:

Arról van szó, hogy ha nem változik a helyzet, akkor a nyugdíjkiadások 14 év múlva elérik a magyar GDP 100, 2060-ra pedig a 200 százalékát. Az ábra három forgatókönyvet vázol fel. A piros vonal azt jelzi, hogy mi lesz az államadóssággal, ha a kormány nem tesz semmit azért, hogy az elöregedés miatt drasztikusan növekvő kiadásait csökkentse – például ha nem változtatnak a nyugdíjrendszeren.

A kék vonal akkor áll fenn, ha a kormány 2024-től lényegében nem hagyja, hogy nőjön a költségvetési hiány, a zöld pedig azt, ha a kormány nemcsak hogy nem engedi a költségvetési hiányt, de minden évben többletet ér el, vagyis több bevétele van, mint kiadása.

Az OECD szerint ahhoz, hogy fenntartható legyen a költségvetés hosszabb távon, vagy emelni kell a nyugdíjkorhatárt, szigorítani kell a jogosultságokat, vagy el kell érni, hogy többen vagy többet fizessenek a nyugdíjkasszába.

A nyugdíjas társadalom szétszakadása az utóbbi évtizedben veszedelmesen felgyorsult, a már szegény sorban élő nyugdíjasok egyre szegényebbek lesznek és a számuk is növekszik. Ezt a folyamatot a 13. havi nyugdíj visszahozatala csak erősíti, hiszen ez a juttatás mindenkinek a saját nyugdíja alapján jár, tehát a magasabb nyugdíjasok többet kapnak. Ezt a pénzt hatékonyabban kellene felhasználni és az elértéktelenedő nyugdíjak kiegészítésére célzottan kellene felhasználni, különben a nyugdíjasok közötti különbség csak nő.

Mit fog tenni az állam? Meg fogja emelni a nyugdíjkorhatárt és a nyugdíjasok foglalkoztatását is ösztönözni fogja. Amit még a téma kapcsán leírni lehetne, azt tiszta politika – ettől most eltekintünk….

Ebben a helyzetben egyre fontosabbá válik mindenki számára, hogy ne csak lássa a veszélyeket, hanem tegyen is valamit a nyugdíjas évei biztonsága, életszínvonala érdekében.

Sok termék és lehetőség adott az öngondoskodáshoz: nyugdíjbiztosítás nyugdíjpénztárak, NYESZ számla és bármilyen más hosszú távú befektetési termék jobb, mintha semmit sem teszünk. Egyik lehetőség, amelyet kevesen ismernek az aranyszámla, amely alkalmas a folyamatos értékteremtésre és még a mai „túlterhelt” pénzrendszerektől is független.

Tovább a teljes cikkhez>>>>