A Tartós Befektetési Szerződés (TBSZ) szabályai

Ha tartós befektetési szerződést (TBSZ) kötünk, majd ezen a speciális számlán tartjuk a megtakarításainkat, akkor három év után 20 százalék helyett csak 10 százalékos kamatadót, vagy árfolyamnyereség adót kell fizetnünk, öt év befektetés után pedig 0 százalékra csökken az adókulcs.

Egyelőre kevesen tudják, hogy kétféle TBSZ-szerződés létezik, a betéti és az értékpapírszámla teljesen külön kezelendő és nincs "átjárás" a két számla között - adómentesen. Vagyis a bankoknál kétféle számla nyitható, a bank által kínált betétjellegű megtakarítások betétszámlán, míg az állampapírok, befektetési jegyek, részvények, egyéb kötvények értékpapírszámlán érhetők el.

Valamennyi megtakarítástípus esetén közös, hogy a hozamokat három év után a 20 százalék helyett csak 10 százalék adó terheli, míg 5 év után a befektetések hozamai teljesen hozammentesek. Számlát minden szerződéstípus esetén legkevesebb 25 ezer forint elhelyezésével lehet nyitni, oda csak készpénzt lehet elhelyezni, és csak forintalapú eszközt lehet vásárolni.

Miért érdemes megnyitni?

Nagy előnye a konstrukciónak, hogy a döntéskor igazán kockázatot nem vállalunk, veszíteni nem lehet vele. Vagyis aki tartós befektetési számlát nyit, majd időközben meggondolja magát és a kedvezményes időszakot megelőzően kiveszi a pénzét, annak is csak azt a 20 százalékos adót kell megfizetnie, amit egyébként is fizetnie kellett volna. Tehát az előny tetemes - hiszen olyan a dolog, mintha 20%-os hozamról indulnánk a "normál" befektetéshez képest.

Hátrányok

Lényeges hátránya a terméknek, hogy csak forint alapú befektetések tarthatóak a számlán, miközben egyre fontosabbá válnak a külföldi megtakaratások. Sokan például az euró bevezetésére is egy fokozatos, több lépésben történő átállást alkalmaznának, 4-5 éven belül irányítanák át megtakarításaikat euró alapú termékekbe, hogy ne egyszerre kelljen szembesülni az átváltás kockázatával.

Figyelnünk kell továbbá arra is, hogy jól mérjük fel, hogy mekkora összeget tudunk a számlán tartani.  A számla technikailag egy alszámla, ha pedig erről a moratórium időszakában akár csak egyetlen forintot is felveszünk, akkor a számlán tartott teljes összegre elvész az adókedvezmény. Ez ellen azért lehet védekezni.

Ha valaki egy millió forintot helyez el egyetlen szolgáltató egyetlen TBSZ-számláján, akkor egy esetleges kisebb likviditási zavar esetén is az egész összeg adókedvezményét kockáztatja. Ugyanakkor, ha valaki több szolgáltatónál köt kisebb összegekre TBSZ-számlát vagy más családtag nevére is nyit, akkor csak a feltört számlán lévő összegre kell az adót megfizetnie.

A másik probléma a számlatípus rossz megválasztásából adódhat.  Ilyen hosszú futamidő alatt megváltozhat a helyzet és az értékpapír típusú számláról előnyösebb lehet betétire áttérni vagy fordítva. Erre azonban nincs mód!

Mi az a felhalmozási időszak?

Sokan nem tudják még azt sem, hogy a TBSZ szerint a 3-5 éves moratóriumot egy felhalmozási év előzi meg, ez alatt kell a tervezett megtakarításokat gyűjteni. Vagyis, ha 25 ezer forintos minimum-összeg befizetésével számlát nyitottunk, akkor az adott évben (ezt a felhalmozási év) bármikor, bármennyi pénzt befizethetünk.
Aztán az adott év végétől már nem fizethetünk be pénzt erre a számlára, viszont már megkezdődik az adómentes idpőszak. Innentől kezdve nem szabad 3-5 évig csökkenteni a számlán elhelyezett összegeket, hogy éljen az adókedvezmény. Így egyrészt a sokat emlegetett 3, illetve 5 éves határidő valójában hosszabb befektetést igényel, hiszen a felhalmozási évben is ott kell a pénznek maradnia.

Ha valaki ma elkezd gyűjtögetni, akkor 2014. január 1-től tud 10 százalékos kulccsal pénzt felvenni és csak 2016. január 1-jétől adómentes a megtakarítása. Ha pedig a 2010-es felhalmozási év lezárult, akkor az új évben, új számlát kell nyitni, és indulhat az adott évi felhalmozás.