Összességében tavaly csökkent a befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése, de nagy különbségek vannak az egyes alap kategóriák és alapkezelők között. A legdrágábbak az ingatlanalapok és az alapok alapja konstrukció, a legolcsóbbak pedig a likviditási és pénzpiaci alapok.

A 2019-es 1,5%-ról 1,48%-ra csökkent 2020-ban a befektetési alapok átlagos, súlyozatlan költségterhelése az MNB friss adatai szerint. Az elmúlt években a hozamok csökkenésével az alapkezelők is kénytelenek voltak csökkenteni a díjtételeiken, hogy a teljesítményük még elfogadható legyen az ügyfelek számára. A likviditási alapoknál még a csökkentett díjak mellett is volt időszak, amikor negatív hozam “jött ki” az alacsony kamatok és kezelői díjak egyenlegeként.

Az átlagos díjtétel csökkenés kis eltérést mutat, tehát érdemes a számok mögé nézni. 

A COVID egyik következménye a megtakarítások erőteljes és további növekedése volt, arról már nem is beszélve, hogy a tőzsdék milyen csodálatos másfél éves teljesítményen vannak túl. Tehát a tőkepiacokat inkább pozitív hatások érték az elmúlt két évben.

A korábbi évek alapkezelői hozamainak, díjainak összehasonlítását itt találja.

Ha megnézzük az alaptípusok szerinti költségek alakulását, akkor azt látjuk, hogy az ingatlan konstrukciók díjterhelése volt a legmagasabb 2020-ban is. A súlyozott átlagos költségterhelésük 2,1% volt, tehát még nőtt is 2019-hez képest. A második helyen az alapok alapja típus végzett 1,58%-kal, ezt követte a képzeletbeli dobogón a származtatott alapok 1,55%-os költségterheléssel. , a legolcsóbbak pedig tavaly az indexkövető alapok voltak, ez esetben a súlyozott átlagos TER 0,91%-ot tett ki.

Az MNB részletes TER kimutatását innen lehet letölteni.

Átlagosan 2,1%-ot kellett fizetni az alapkezelőknek a közvetlen ingatlanalapok kezeléséért. 1,7%-os költségterheléssel működtek tavaly az árupiaci és az abszolút hozamú alapok, 1,6%-kal pedig a köténytúlsúlyos vegyes alapok.

Tovább a teljes cikkhez >>>