A kötvénypiacon a legfontosabb termékek a menedéknek (is) számító USA állampapírok, amelyek közül a 10 éves mindenképpen meghatározó jelentőségű, igazi piaci barométer.

Elsősorban a hosszúlejáratú termékek, de a részvénypiacok és minden más tőkepiaci termék (rövid lejárató állampapír, vállalati kötvény, jelzáloglevél) árazásánál is kiemelt szerephez jut, így érdemes az alakulásával foglalkozni egy kicsit.

Éppen tegnap (november 01.) volt a legutóbbi FED bejelentés: az irányadó kamatot változatlanul hagyták 5,5 százalékon. Powell beszédében kiemelte, hogy még semmi sem dőlt el, ha kell, bármilyen gazdasági jelzésre reagálni fognak a kamat alakításával. Az infláció messze van a kívánt 2 százalékos mértéktől (pedig 8,2-ről lejött 3,7 százalékra), a gazdaság erős, a fogyasztás lassan mérséklődik. És így tovább….

A fenti ábrán jól látható, hogy ennek a mérvadó kötvénynek 2008. előtt volt az 5 százalékos szint felett a hozama, a válságot követő kamatesések időszakában ez is extrém alacsonyan volt. Majd jött a nagyon gyors emelkedés, amelynek csak a gazdasági folyamatok normalizálódása és a FED lehet képes véget vetni.

De nézzünk pár fogalmat, mert a kötvények világa nem is olyan egyszerű, mint azt sokan gondolják.

A kötvény kamata az az összeg, amit a kötvény vásárlója a pénzéért időszakosan megkap. A kamatot a kötvény névértékére vonatkoztatva fizetik ki, ha például egy 100.000 Ft-os névértékű 5 éves lejáratú kötvénynek 4 százalékos a kamata, akkor a befektető minden évben a névértékre számított 4 százalékos kamatot, azaz 4.000 Ft-ot kap meg, illetve az utolsó évben visszakapja a névértéket, a tőkéjét is. 

Azonban a kötvények eladhatóak bármikor a lejárat előtt a másodlagos piacon, ahol szabadon lehet adni-venni ezeket. Általában ezen a piacon a névértéktől eltérő áron tudjuk csak megvásárolni vagy eladni a kötvényünket és így bár a kamata marad 4 százalék, azonban a kötvény hozama ettől eltérő lesz.

Az éppen aktuális piaci helyzet, a forgalomba kerülő új kötvények kamata befolyásolhatja az árat (árfolyamot), amin éppen forog a kötvényünk. Ez lehet a névértéknél alacsonyabb ár, például 90.000 Ft, amikor változatlanul megkapja a tulajdonos a névértékre a 4 százalékos kamatot, de a befektetett összeg már nem 100.000 Ft volt hanem csak 90.000 Ft. A kötvény hozama ekkor 4000 Ft/90.000 Ft, azaz 4,4 százalék. A kötvény hozama tehát magasabb, mint a kamata. Ha viszont a névérték felett tudjuk csak megvásárolni, akkor értelemszerűen a hozama kevesebb lesz a kamatnál.

A kötvény hozama tehát azon múlik, hogy a névértékhez képest mennyiért lehet éppen megvásárolni a kötvényt (ez az aktuális árfolyam). A kötvény pillanatnyi ára pedig az éppen kibocsátásra kerülő kötvények kamatától függ. Ha nagy a kereslet az új állampapír iránt, akkor azt alacsonyabb kamat mellett tudják kibocsátani. Ha az új állampapírok hozama csökken, akkor a korábban magasabb kamat mellett kibocsátott állampapírok árfolyama növekedni fog a másodpiacon, csak drágábban lehet megvenni azokat.

A legtöbb ember biztonságos és kiszámítható terméknek tartja az állampapírokat és ha lejáratig megtartjuk azokat, akkor valóban az fog történni, amit várunk: megkapjuk az ígért kamatokat és a végén a tőkét. Azonban a látszólagos nyugalom eltakar egy fontos tényt: ha megemelkedik az infláció és ezzel együtt a kibocsátásra kerülő állampapírok már magasabb kamaton jönnek ki, akkor reálértéken így is lehet „ki nem mutatott” veszteségünk a futamidő alatt.

Vagy magasabb is lehet a nyereségünk (hozamunk), ha fordított folyamat zajlik: a kamatok csökkenésével a papírunkat magasabb árfolyamon adhatjuk el, így a hozam növekedhet. (Most ilyen időszak előtt állunk.)

Az USA-ban tavasszal csődbe ment a Silicon Valley Bank, mivel az általa birtokolt állampapírokon hatalmas vesztesége keletkezett a FED kamatemeléseinek köszönhetően. A többi bank és más szereplő is csücsül hasonló állampapírokon, csak ők nem mutatják ki ezt a veszteséget. A Silicon helyzete azért volt rosszabb, mert likviditási okokból el kellett adnia ezekből a kötvényekből és akkor azonnal megjelent a veszteség.

Tehát a biztonságosnak vélt állampapírok vásárlásakor is van kockázat, a helyes gazdasági elemzést semmi sem helyettesítheti, erre minden befektetés előtt szükségünk van. Különösen kockázatosak tudnak lenni a pénzpiaci, likviditási, vegyes és hasonló befektetési alapok, ahol jelentős állampapír készlet halmozódhat fel és az adás-vételek (nyílt piaci termékek) nagyobb kamatmozgások időszakában veszteséget és nyereséget is hozhatnak az alapok életében.

Jó nagy kanyart írtunk le az amerikai 10 éves állampapír hozamától a klasszikus kérdésig: akkor most inkább kötvényt vagy részvényt vásároljunk? A pénzpiacok megadják a választ, hiszen a hatalmas pénzmozgások a kötvénypiacról a tőzsdék felé, majd vissza jól jelzik a biztonságosabbnak tartott és kiszámíthatóbb kötvények és a bizonytalanabb hozamú részvények közötti pénzáramlást. A 2022-ben megindult tőzsdei áresést több tényező idézte elő, de ezek között szerepelt az is, hogy ismét látható hozamokat lehetett elérni a kötvényekkel – tehát a tőke egyre nagyobb része indult meg a tőzsdék felől a kötvények felé.

Tovább a teljes cikkhez >>>>

Tatár Attila
info@bankweb.hu
0620/462-8850.